Teste e kő alatt gróf Bethlen Katának,
Lelke szent kezében vagyon Jézusának,
Kiben hitt s kit tartott Megváltó Urának,
Magát alázatos hívő szolgájának.
Ezerhétszázban lett világra jövése,
Ötvenkilencedben innen kimenése,
Özvegyi életre két ízben lépése,
Ebben sok időkig kegyesen élése.
Atyafiszerető, kegyes, istenfélő,
Szegényt, iskolákat javával segélő,
Tiszta szent élettel mások előtt fénylő,
Volt mérsékletesen s ártatlanul élő.
Ezért mindenféle rend őtet becsülte,
Tőle félt a gonosz, és távol kerülte,
Áldott neve maradt, ezt jósága szülte,
Győzedelmi székét már égben beülte.
